Thomas HYLLAND ERIKSEN:
Etnicitás és nacionalizmus. Antropológiai perspektívák
(Gondolat Kiadó – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest – Pécs, 2008.)
Bemutatja: FEISCHMIDT Margit
E könyv szerzője Thomas Hylland Eriksen szociálantropológus és közíró – ahogyan mifelénk kicsit szerencsétlen módon a public intellectual-t szokták nevezni –, az Oslói Egyetem Szociálantropológiai Tanszékének professzora. Nemcsak az ezredforduló társadalmi folyamataival és kulturális jelenségeivel kapcsolatos antropológiai gondolkodás egyik meghatározó alakja, de a norvégiai és európai politikai és közéleti vitákban is fontos szerepet játszik. Könyveiben napjaink európai és Európán kívüli társadalmainak legfontosabb kérdéseire kereszt választ. Közülük az egyik legjelentősebbet, amely az etnicitás és a nacionalizmus mai jelenségeiről, azoknak a tágabb társadalmi és politikai folyamatokkal való összefüggéseiről szól, tartja most kezében a magyar olvasó. Eriksen további norvég és angol nyelvű könyvei a kisebbségi nyelvekről, illetve a nyelvi kisebbségek és a nemzetállamok viszonyáról, a kulturális keveredés vagy kreolizáció jelenségéről, a globalizációról és annak különböző formáiról szólnak.
Eriksen, miként a szociálantropológusok többsége, empirikus kutató is, mindezidáig három monográfia szerzője, amelyek három nagyon különböző földrajzi-politikai területhez kapcsolódnak: Norvégiához, a közép-amerikai szigetvilághoz tartozó Trinidadhoz és az indiai-óceáni szigetállamhoz, Mauritiushoz. Norvégiában a bennszülött kisebbségek, a szekuláris állam és a vallási, migráns kisebbségek viszonyát, a kisebbségi kultúrák felfedezését az elismerésért folytatott küzdelemben vizsgálta. Míg a multietnikus posztkoloniális helyzet viszonyai, a nemzetépítő törekvések és a kreolizáció folyamatai álltak érdeklődésének középpontjában Mauritius és Trinidad esetében. Eriksen tanárként és egyetemi tankönyv szerzőként is jelentős munkát végez: az Etnicitás és nacionalizmus nyitotta 1992-ben e könyvek sorát, amely az óta a világ számos társadalomtudományi tanszékén a kisebbségekről, nacionalizmusról, rasszizmusról, multikulturalizmusról szóló egyetemi kurzusok kézkönyve. Ezt követte a Nagy témák, kis helyek című, amely Karádi Éva gondozásában magyarul a közelmúltban jelent meg ugyancsak a Gondolat Kiadó jóvoltából. A legutolsóban a szerző igen közérthető formában törekszik megfogalmazni az antropológiai szemlélet és munka lényegét.
Eriksen jelentős közéleti szereplő is, véleménye a kulturális pluralizmusról, a régi és új ellenségképekről, a fundamentalizmus különböző formáiról, a demokratikus deficitről, az EU alkotmányról, az önkéntességről, az interkulturális kommunikáció lehetőségeiről igen mérvadó – hogy csak néhány fontosabbat említsünk azok közül, amelyek másfél évtizede vezetett egyszerre akadémiai és közéleti honlapján jelen vannak. Legújabb könyvében, amelynek már címe – Engaging anthropology/ Az antropológia elköteleződése- is sokatmondó, kérdés formájában fogalmazza meg azt, amire adott válasza egész tevékenységének fontos motivációja: mi az oka annak, hogy az antropológia nem tett szert nagyobb hatásra és elismertségre az európai közügyek vitáiban. Maga részéről pedig hitet tesz amellett, hogy egy, a médiával proaktív, beszédmódjában nyitottabb szakmának nagyon sok új kérdése és mondanivalója volna a világról, a biotechnológiától a kisebbségek integrációján át a kulturális fundamentalizmusig.
Az Etnicitás és nacionalizmus. A kérdés antropológiai perspektívái – a szó legnemesebb értelmében megalapozó és összefoglaló munka. Azokhoz szól elsősorban, aki az alapvető fogalmakat, ismereteket és összefüggéseket szeretnék elsajátítani, amelyek birtokában a kulturális pluralizmus jelenségeit, a kisebbségek és többségek, illetve a hozzájuk tartozó emberek és közösségek viszonyát, az etnikus folyamatokat és eseményeket, az identitáspolitika időben változó formáit értelmezni tudják. A könyv kifejezett erénye az összehasonlító szemlélet, a szerző a világ különböző részeiből, de elsősorban Afrikából, a csendes-óceániai és atlanti-óceáni szigetvilágból és Észak-Európából hozza példáit. A közép-európai kisebbségi helyzetek, identitások, politikák sajátosságait nem ebből a könyvből kell megérteni, meg lehet ismerni azonban azt az elméleti és különböző esetek elemzésével alátámasztott kontextust, amely szükséges ahhoz, hogy a hazai jelenségeket nem önmagukban szemléljük, hanem másokkal összehasonlítva.
Thomas Hylland Eriksen az etnicitásról, kisebbségekről, nacionalizmusokról való elméleti gondolkodásban egy jól meghatározott álláspontot képvisel, ami akkor is fölsejlik a könyvben, amikor más iskolákról és perspektívákról beszél. A legegyszerűbb és legalapvetőbb kérdésre, amely a könyv első fejezetének címe is egyben („Mi az etnicitás?”) úgy ad választ, hogy a legáltalánosabb szintről indít – „az etnicitás olyan csoportok közötti viszonyokra vonatkozik, amelyek tagjai egymást különbözőnek tartják” , hogy aztán a hangsúly e különbség szerveződésének társadalmi mechanizmusaira helyeződjék, egyfelől – mikroszinten – a társadalmi interakcióra, másfelől – makroszinten – annak módozataira, ahogyan a kulturális különbségek rétegzett társadalmak szövetébe, szervezetébe illeszkednek. Eriksen magyarázatai és az azokat alátámasztó példák a szociálantropológuséi, aki módszereinek, a hosszú távú terepmunkának, résztvevő megfigyelésnek és az interjúzásnak köszönhetőn „alulnézetből” látja azokat a helyzeteket, hétköznapi interakciókat és identifikációkat, amelyekben az élet különböző helyzeteire és kihívásaira való válaszként az etnicitás megszületik.
A hétköznapi gondolkodásba a nemzeti tudományokból átkerült és ott állásait magkacsul védő elképzelésekkel szemben Eriksen azt az álláspontot képviseli, hogy az etnicitás elsődlegesen relációkat jelöl, nem elszigetelt csoportokat, a kulturális különbségek kommunikációjában materializálódik és nem az egyes kultúrákban. De miközben a határok megvonásának és fenntartásának társadalmi, és azzal összefüggő gazdasági és politikai mechanizmusokat helyezi előtérbe, a kultúra fogalmát sem hagyja veszni. Úgy tekint rá, mint ami - szimbólumok, kategóriák, sztereotípiák formájában – a különbséget megfogalmazza és közvetíti, kommunikálja (az egyik korábban különálló tanulmány formájában is publikált fejezet címe: A kulturális különbségek kommunikációja).
A brit szociálantropológiában két meghatározó elméleti irány bontakozott ki az etnicitás kutatásában: a malinowskijánus tradíciókra visszatekintő, Raymond Firth és Edmund Leach tanítvány Fredrik Barth útja, aki Eriksen mestere majd kollegája az Oslói Egyetemen. Barth 1969-ben megjelent Ethnic Groups and Boundaries c. tanulmányával kijelölte azt az utat, amelyen azóta sokan járnak, amikor a határok, az elhatárolódás és az interakciók szerepét hangsúlyozzák az etnikai csoportok és sajátosságok fenntartásában. A másik a Radcliffe Brownra, Evens Prichardra visszatekintő Manchesteri Iskola, amelynek legkarakteresebb megfogalmazását Abner Cohennél olvassuk, aki az etnicitást mint informális politikai szerveződést határozza meg, melynek célja a csoport erőforrásaink megőrzése és további szimbolikus javak megszerzése.
A szerző előnyben részesíti ugyan, de nem áll meg a funkcionalista és szimbolikus interakcionista tradíciók és az azokban rejlő értelmezési lehetőségek bemutatásánál. Felteszi azt a kérdést is, hogy hogyan válik egy etnikai csoporthoz való tartozás, a lojalitás, valamint a másoktól való különbözőség jelentőssé, sőt olykor fontossá az egyén számára. Beszél az etnicitás irrelevanciájáról, a túlhangsúlyozás vagy túlkommunikálás helyzeteiről, és a rejtőzködés vagy alulkommunikálás okairól és módjairól. Ezzel együtt be kell látni, hogy a szociálpszichológiai megközelítés eredményeit, amelyek ez idáig legtöbbet tudták mondani az etnikai identitás szerveződéséről, formáiról, nem sikerült méltó részletességgel bemutatni.
A könyv második felére a szerző perspektívát vált, az egyénről és a személyközi interakciókról a hangsúly sokkal átfogóbb szintre és folyamatokra helyeződik át. Az identitáspolitika különböző módozataival foglalkozik: a nacionalizmus régebbi és újabb formáival, a kisebbségek kialakulásával és az államhoz való viszonyukkal, valamint a kultúra és a jogok, az elismerés és az identitás összefüggéseinek új megközelítéseivel: a multikulturalizmussal kapcsolatos vitákkal. A könyv egyik legfontosabb fejezete az utolsó, amelyben Eriksen arra dinamikára hívja fel a figyelmet, amelyben az etnicitás a későmodern társadalmakban hasonlóság és különbség, kizárás és befogadás, kulturális homogenizáció és fragmentálódás viszonylatában újraértelmeződik, valamint azokra a relációkra, amelyek az etnikai és egyéb társadalmi – nemi, korosztályi, szubkulturális – identifikációk között létrejönnek. Azoknak, akik szkeptikusak az etnicitás új formáinak társadalmi relevanciájával vagy azok kutathatóságával kapcsolatban, ajánlom, kezdjék a könyvet a végétől előrefelé olvasni.
A könyv fordítása a Modernitás – Kultúratudományi Doktori Iskola „Etnicitás, nacionalizmus, multikultúra” című szemináriumának keretében született, a résztvevő hallgatóknak (Becze Szabolcs, Kalas Györgyi, Kasznár Veronika Katalin, Kovai Cili, Oblath Márton, Plájás Ildikó Zonga és Szántó Diána) és a munkájukat segítő olvasószerkesztőnek, Kispál Klárának köszönhetően. De nem jöhetett volna létre a nélkül a szakmai műhely és együttműködés nélkül, amely a pécsi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete között fennáll.
Feischmidt Margit
Budapest, 2008. október
A könyv eredeti címe: Ethnicity and Nationalism. Anthropological perspectives, először 1993-ban, másodszor 2002-ben jelent meg a Pluto Pressnél.
Languages at the margins of modernity: Linguistic minorities and the nation state. International Peace Research Institute, 1991
Kulturelle veikryss. Essays om kreolosering, Oslo: Scandinavian University Press 1994
Globalisation. Studies in anthropology, London: Pluto 2003
Us and Them in Modern Societies: Ethnicity and Nationalism in Mauritius, Trinidad and Beyond,. Oslo: Scandianvian University Press 1992 és Common Denominators: Ethnicity, Nationalism and the Politics of Compromise in Mauritius, Oxford: Berg, 1998
Nagy témák, kis helyek. Budapest: Gondolat, Társadalomtudományi Könyvtár, 2007
What is Anthropology? Pluto Press, 2004
http://folk.uio.no/geirthe/
Engaging Anthropology: The Case for a Public Presence. Berg Publishers, 2006